Már meghallgatható a Portfolio Checklist szeptember 3-i adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy megoldható lenne-e Magyarország olajellátása Oroszország nélkül, a kérdésről ugyanis egymásnak ellentmondó nyilatkozatok jelentek meg az elmúlt napokban. A témáról Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázipari elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében Madár István, lapunk Makro rovatának vezetője volt a vendégünk, aki a magyar gazdaság jelenlegi folyamatait elemezte, a KSH által kedd reggel közzétett, az idei második negyedévre vonatkozó részletes adatközlése alapján.
Az elmúlt két évtizedben a világgazdaság teljes külföldi közvetlen-tőkebefektetési állományában Kína részesedése rendkívül gyorsan nőtt. Az UNCTAD adatai alapján míg 2000-ben a részaránya elhanyagolható volt, addig 2023-ra már a teljes állomány közel 7%-át tette ki. Ez a gyors növekedés ellentétben áll a többi BRIC-ország stagnáló és a vezető fejlett gazdaságok (különösen az USA) enyhén vagy jelentősen csökkenő részesedésével. 2009 óta minden évben „dobogós” Kína a kifelé irányuló közvetlentőke-befektetések éves nagyságát tekintve, legtöbbször az USA mögött és Japánt megelőzve a rangsorban. De volt már olyan év, amikor a legtöbb közvetlentőke-befektetés Kínából ment külföldre a világgazdaságban: például 2014-ben vagy 2020-ban. 2022-ben a világgazdaság összes kifelé irányuló éves közvetlentőke-befektetéseinek több mint 10 %-a, 2023-ban több mint 9,5 %-a származott Kínából. Hongkonggal együtt ezek a részesedések több mint 17%-ra, illetve több mint 16%-ra nőnek (UNCTAD). (A további növekedést valószínűsíti, hogy 2023-ban Kínában a kifelé irányuló közvetlentőke-befektetések a GDP 16 %-át tették ki, míg az OECD-átlag 52%, de még a kelet-közép-európai országok esetében is 20% körüli ez a mutató.)
A nagyvárosok az ország vérkeringésében rendkívül fontos szerepet töltenek be: a vidék gazdasági és az innovációs központjai, ezért a Portfolio konferenciasorozata idén ősszel ismét vármegyeszékhelyekre látogat. Október 9-én Győrbe érkezik a roadshow. A belépés ingyenes!
Rendkívül fontos szerepet töltenek be az ország vérkeringésében a nagyvárosok: a vidék gazdasági és az innovációs központjai, ezért 2024 őszén ismét vármegyeszékhelyekre látogat a Portfolio ingyenes konferenciasorozata. Találkozzunk október 3-án Nyíregyházán! A belépés ingyenes!
Megkezdte őszi munkáját a Gazdasági Kabinet, melynek első ülésén a Kabinet tagjai áttekintették a globális és európai gazdasági folyamatokat, különös tekintettel a magyar gazdaság helyzetére.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében a magyar gazdaság csütörtök reggel közzétett, gyászos második negyedévi beruházási adatiról volt szó. Madár Istvánt, lapunk vezető makrogazdasági elemzőjét egyebek mellet arról kérdeztük, hogy milyen hatással lehet a gazdaság ezen részének gyengélkedése a növekedési kilátásainkra. Az adás második részében a pozitív lakossági megtakarítási trendekkel kapcsolatban vendégünk volt Palkó István, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzője, aki az elmúlt évek és a teljes gazdaság tekintetében is kontextusba helyezte a friss számokat.
Hosszú hónapokig kedvezőtlen hírek érkeztek a magyar ipari termelésről, júniusban azonban megérkezett az első reménysugár. Bár egyetlen hónap adataiból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, annak mindenképpen örülhetünk, hogy a járműgyártás és a villamos berendezések gyártása (ebben az alágban van az akkumulátorgyártás) érdemi növekedést mutatott az egy hónappal ezelőttihez képest.
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2024. júliusi negyedéves konjunktúrafelvételének eredményei szerint a magyar gazdaság helyzete és kilátásai jelentősen romlottak 2024 áprilisához képest. A Negyedéves Konjunktúramutató 9 pontra csökkent, ami a 2022. októberi mélypontjához hasonló értéket jelent. A jelenlegi és a várható üzleti helyzet indexe ezt megelőzően, a koronavírus-járvány alatt a 2021. januári, illetve azt megelőzően a 2014. július folyamán tapasztalt értékekhez áll közel. A kapacitáskihasználtság átlagos értéke is csökkent. Aggasztó trend, hogy az exportra termelő vállalatok is sötétnek látják a jövőt.
Az „armageddon-közgazdászok” ráhúzták a vizes lepedőt a magyar gazdaságpolitikára, mondván, hogy az kudarcot vallott, mivel a GDP-növekedés 2024-ben sem tudja visszanyerni korábbi dinamikáját. Az ilyen kritikák a válság természetének nem megfelelő megértésére utalnak. A 2024-re jelenleg várható 2 százalék körüli GDP-növekedést azonban nem szabad lebecsülni. Nemzetközi összevetésben ez egyáltalán nem rossz, sokkal inkább kiemelkedő teljesítménynek számít. A gazdaságpolitika hatékonyságának értékelésekor fontos megvizsgálni, hogyan képes az adott ország gazdasága alkalmazkodni a külső és belső kihívásokhoz. Legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, Németország GDP-volumene már 4 negyedéve csökkenést mutat éves alapon, és az elemzők többsége 2024 egészében is csak 0 százalékos, vagy kicsivel azt meghaladó növekedésre számít, az USA-ban pedig a júliusi munkaerőpiaci adatok alapján aktiválódott a korábbi recessziókat mind előrejelző Sahm-szabály, ami jelentős globális tőzsdei turbulenciákat okozott, ez pedig tovább növelte a háborúk és kereskedelmi konfliktusok miatt már eleve magas külső bizonytalanságot. A jelenlegi gazdasági környezetben tehát a 2 százalék körüli növekedés olyan teljesítmény, amely azt jelzi, hogy a magyar gazdaságpolitika a kedvezőtlen belső és külső körülmények ellenére továbbra is képes stabil és fenntartható növekedést biztosítani.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében a reggel publikált inflációs adatról kérdeztük Nyeste Orsolyát, az Erste Bank vezető közgazdászát. A szakember egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogyha a nem túl rózsás GDP-adatokkal együtt nézzük a makroképet, akkor furcsának hat, hogy a szolgáltatások inflációja nő, a fogyasztás viszont valószínűleg nem túl erős. Az adás második részében Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója, makrogazdasági elemzője volt a vendégünk, aki a hazai magánegészségügy tavalyi évéről és a piac kilátásairól beszélt podcastünkben.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsorban egy témánk volt. Már a hétvégi-hétfői globális tőzsdei leolvadás előtt jelentősen csökkent a magyar gazdaság növekedési kilátása, erről tanúskodik az ING Bank elemzése, amelynek keretében a pénzintézet 2,2%-ról 1,5%-ra rontotta le becslését a magyar gazdaság idei potenciális növekedésével kapcsolatban. Erre azt követően került sor, hogy a KSH közzétette a 2024-es második negyedévről szóló jelentését, amely szerint a magyar GDP negyedéves alapon 0,2 százalékkal zsugorodott. Az adásban a rengeteg kockázatot feltáró elemzésről és persze a tegnapi tőzsdei minipánikról is kérdeztük Virovácz Pétert, a pénzintézet vezető elemzőjét.
A magyar gazdaság 2024 első negyedévében rövid fellendülése után a második negyedévben a GDP 0,2%-kal csökkent az előző három hónaphoz képest. Az 1,5%-os éves szintű növekedés ellenére az előzetes növekedési adat csalódást keltő belső keresletre utal, és a törékeny fellendülés elsődleges hajtóereje a szolgáltatások voltak – derül ki az ING friss elemzéséből, amely szerint a kormány 1,8-2,2%-os előrejelzésénél is alacsonyabb lehet a bővülés 2024-ben. Eközben bár szükséges lenne egy költségvetési stimulus, a BNP Paribas szerint a büdzsé állapota nem teszi ezt lehetővé.
Vége a nyugodt időszaknak, a forint gyors gyengüléssel ismét megközelítette a 400-at az euróval szemben. A forint viszonylag nyugodt piaci környezetben is hajlamos ilyen elmozdulásokra, ám az utóbbi napok egyáltalán nem nevezhetők ingerszegénynek: amerikai, magyar, de még a japán fejlemények is mind a forint gyengülésének irányába mutatnak. Rövid távon a technikai szintek állíthatják meg a forint gyengülését, középtávon pedig a piaci hisztéria mérséklődése, valamint a jegybank(ok) rábeszélése okozhat enyhülést.
Idén 1,8-2,2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, jövőre pedig a 3,5 százalékos növekedés mindenképpen elérhető - mondta a pénzügyminiszter szerdán a TV2 Mokka című műsorában. A 2024-es növekedési előrejelzés sávja alapvetően új információ a kormány részéről, és minden korábbinál pesszimistább prognózis. Úgy tűnik, a kormány már lemondott az idei 2,5%-os növekedési céljáról.
A második negyedévben a magyar gazdaság negyedéves alapon 0,2 százalékkal zsugorodott. Az éves összevetésben számolt GDP-bővülés (a kiigazítatlan adatok szerint) 1,5 százalékos volt. Előzetesen a Portfolio által megkérdezett elemzők arra számítottak, hogy az előző negyedévhez képest 0,5 százalékos, a tavalyi második negyedévhez képest pedig 2,3 százalékos lendületet produkál a gazdaság, vagyis a valóság jócskán alulmúlta a várakozásokat.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. Nemrég három nem túl fényes adat is érkezett a magyar gazdaságból, melyek alapján sem az ipar, sem a kiskereskedelem, sem pedig a külkereskedelmi forgalom nem mutatott javulást. De mekkora a baj a magyar gazdaságban, milyen további kockázatok láthatók, és miben lehet bízni, hogy újfent stabilabb növekedési pályára állunk? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit Bank vezető elemzőjét.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsorban Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora volt a vendégünk, aki amellett érvelt nemrég megjelent írásában, hogy a jelenlegi helyzetünkben a gazdasági szempontból racionális lépés a kormány részéről a külpolitika konszolidáció lenne. Ennek jeleit ugyanakkor az EU-s elnökség első két hete alapján nem látjuk. Pedig ha más országok korábbi példáit vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk: meg lehet próbálni súlycsoporton felül beszállni politikai küzdelmekbe, de ezért később kritikus helyzetekben súlyos gazdasági árat lehet fizetni.
Európa és Magyarország éppen csak beinduló akkumulátor-ipara jelentős kihívásokkal néz szembe az elektromos autók értékesítésének globális lassulása miatt. Az SC Insights lítiumakkumulátor-tanácsadó cég szerint a régióban az év eleje óta mintegy 158 gigawattórányi termeléskiépítésre vonatkozó beruházási tervet vontak vissza. Ez főként a lassú fogyasztói felvásárlási kedv és a kínai, Kínában működő cellagyártók által támasztott verseny miatt van így. Az európai piacokat kiszolgáló távol-keleti gyártók is letekerhetik terveiket.
Az európai gazdaság 2024-ben és 2025-ben szerény mértékben fog növekedni, 2024-ben a magán- és a közfogyasztás lesz a növekedés motorja, 2025-ben pedig a beruházások és a kereskedelem élénkülése. Az infláció várhatóan továbbra is folyamatosan, míg a munkanélküliség enyhén csökken majd az előrejelzés szerint. Magyarország esetében szerényebb növekedéssel számolnak idén, és fontos lesz a termelékenység javítása, valamint 2%-os strukturális egyenlegjavítást várnak el a kormánytól – derül ki a BusinessEurope jelentéséből.
